A vörös fény látható, és főleg a bőr felszínközeli rétegeiben nyelődik el; a közeli infravörös épp a szemmel látható tartományon túl van, és mélyebb rétegeket ér el. A vizsgálatok hol külön-külön, hol együtt használták őket. A panelt 8–50 cm-ről használd, alkalmanként 10–30 percig, egy testtájon legfeljebb napi 30 percig.
Mi a különbség a vörös és a közeli infravörös fény között?
Mindkettő a fény egy-egy sávja, amelyet a hullámhosszával, nanométerben (nm) adunk meg. Mindkettő nem ionizáló fény: nem tartalmaz UV-sugárzást, és nem barnít. A panelen a közeli infravörös csatorna jóval halványabbnak látszik, mint a vörös, mert a szemed alig érzékeli.
A Smart Series panelek hat hullámhosszt kombinálnak két csatornán: vörösben 610, 630 és 660 nm-t, közeli infravörösben 810, 830 és 850 nm-t. A fényintenzitásuk 132–152 mW/cm² 15 cm-ről, spektrométerrel mérve. Hogy egy panel miben más, mint egy infravörös lámpa vagy egy infraszauna, az infravörös lámpa és a vörösfény panel összehasonlításában olvashatod.
Milyen mélyre jut a bőrben a vörös és a közeli infravörös fény?
Ez főleg a hullámhosszon múlik. Egy 2017-es számítógépes modellben, amely a fény útját a bőr rétegeiben szimulálta, a behatolási mélység a vizsgált 300–750 nm-es tartományban a hullámhosszal együtt nőtt; 750 nm-en a fény 1%-a még körülbelül 5,4 mm mélyre jutott (Ash és munkatársai). A szerzők megjegyzik, hogy a 750 nm fölötti hullámhosszok – köztük a fenti közeli infravörös sávok – nem szerepeltek a modellben.
A „mélyebb” itt tehát néhány millimétert jelent a bőrben, és a szám modellből származik, nem emberen végzett mérésből. Hogy önmagában mire használják a közeli infravörös sávot, a közeli infravörös fényterápiáról szóló cikkben olvashatod, a leghosszabb hullámhosszáról pedig a 850 nm-es közeli infravörös fényről szóló cikk szól.
Milyen hullámhosszokat használtak a bőrrel foglalkozó vizsgálatok?
Egy 2007-es vizsgálatban 76 felnőtt, akiknek ráncos volt az arcbőre, az arca egyik felén kapott fényt: 633 nm-es vöröset, 830 nm-es közeli infravöröset, a kettőt együtt vagy hatástalan (placebo) fényt, heti kétszer, négy héten át. A vizsgálat és a háromhónapos utánkövetés alatt mindhárom fénycsoportban mérhetően csökkentek a ráncok (legfeljebb 36%-kal), és nőtt a bőr rugalmassága (legfeljebb 19%-kal) a kiinduló értékekhez képest (Lee és munkatársai).
A vizsgálat tehát egymás mellé állította a vöröset, a közeli infravöröset és a kettő kombinációját; az összefoglalója a három fénycsoportot együtt közli, és egyik beállítást sem nevezi meg a legjobbnak.
Milyen hullámhosszokat használtak az edzéssel foglalkozó vizsgálatok?
Egy 2016-os áttekintés 46, a fény és az emberi izom kapcsolatát vizsgáló tanulmányt gyűjtött össze, összesen 1045 edzett, edzetlen és élsportoló résztvevővel. Ezek vörös, közeli infravörös és vegyes, vörös és közeli infravörös fényt is használtak, egyetlen lézerfejtől a hajlékony LED-mátrixokig, az áttekintés pedig a beállításokat aszerint csoportosítja, hogy volt-e hatásuk a teljesítményre és a regenerációra (Ferraresi és munkatársai).
Vörös, közeli infravörös vagy mindkettő – melyiket válaszd?
Ezt nem a vásárláskor kell eldöntened. A két csatorna külön szabályozható, így minden alkalommal választhatsz: csak vörös, csak közeli infravörös vagy mindkettő együtt.
A modellt inkább az dönti el, mekkora felületet szeretnél megvilágítani. A Smart Small asztali állvánnyal az arcra, a nyakra és a vállakra való; a Smart Medium a hátat vagy a lábakat is eléri, padlóállvánnyal vagy fali konzollal. A vörösfény panelek között össze is hasonlíthatod őket. Mindkettőt partnergyártónk készíti a RedLightMed specifikációja és az európai (CE) követelmények szerint, és minden készüléket Magyarországon ellenőrzünk.
Csukd be a szemed, vagy viselj védőszemüveget – minden csomagban találsz egyet.
Nem ajánlott 12 év alatti gyermekeknek, szoptatás alatt, valamint epilepszia, ismert daganatos vagy áttétes betegség és fényérzékenység esetén. Terhesség alatt csak orvosi konzultáció után használd.
Források
Ash C, Dubec M, Donne K, Bashford T. Effect of wavelength and beam width on penetration in light-tissue interaction using computational methods. Lasers Med Sci, 2017. PubMed 28900751
Lee SY, Park KH, Choi JW, et al. A prospective, randomized, placebo-controlled, double-blinded, and split-face clinical study on LED phototherapy for skin rejuvenation … J Photochem Photobiol B, 2007. PubMed 17566756
Ferraresi C, Huang YY, Hamblin MR. Photobiomodulation in human muscle tissue: an advantage in sports performance? J Biophotonics, 2016. PubMed 27874264
