A vörösfény-terápia magyar gyökerű. 1967-ben Mester Endre azt látta, hogy a leborotvált egerek szőre gyorsabban visszanő kis teljesítményű lézerfény alatt. Később a LED-ek vették át a lézerek helyét, a terület mai neve fotobiomoduláció. Az otthoni panelt 8–50 cm-ről használd, alkalmanként 10–30 percig, egy testtájon legfeljebb napi 30 percig. A Smart Series panelek fényintenzitása 132–152 mW/cm² 15 cm-ről.
Ki volt Mester Endre, és mit akart vizsgálni?
A budapesti orvosegyetem kutatója volt; az intézmény ma a Semmelweis Egyetem nevet viseli. Michael Hamblin, a fotobiomoduláció kutatója egy 2016-os szerkesztőségi cikkben felidézi, hogy Mester egy amerikai kísérletet akart megismételni az akkor még új rubinlézerrel, de a saját építésű lézere az eredeti teljesítményének csak töredékére volt képes. Hamblin szerint az, amit Mester ezen a csökkentett teljesítményen látott, volt az első jele annak, hogy nemcsak a nagy teljesítményű, hőhatású lézereknek, hanem a gyenge lézerfénynek is lehet saját alkalmazása (Hamblin).
Mit mutatott az 1967-es egérkísérlet?
A fényt az egerek hátára irányították, és Mester először egy magyar folyóiratban számolt be az eredményről – így írja le Chung és munkatársai 2012-es áttekintése. 1968-ban egy német nyelvű cikk is megjelent az egerek szőrnövekedéséről (Mester és munkatársai). Ugyanezen áttekintés szerint ezután hélium-neon lézerrel a sebgyógyulást is vizsgálta egereken (Chung és munkatársai).
Ezek lézersugárral végzett állatkísérletek voltak, nem annak vizsgálata, mit tesz egy otthoni panel a hajaddal. A vörösfény-terápiás kutatásokról szóló cikkünk segít az ilyen eredmények értelmezésében.
Hol jön a képbe a NASA?
A LED-eken keresztül. Whelan és munkatársai 2001-es cikke olyan fénykibocsátó diódákat ír le, amelyeket eredetileg a NASA űrbeli növénytermesztési kísérleteihez fejlesztettek ki, és amelyeket a kutatók aztán sejttenyészeteken, állatmodelleken és embereken is kipróbáltak (Whelan és munkatársai). Ez a kutatás történetének egy fejezete, nem egy eszköz jóváhagyása vagy ajánlása.
Miért hívják ma fotobiomodulációnak?
Évtizedekig kis teljesítményű lézerterápiának (angol rövidítéssel LLLT) nevezték a területet. Hamblin szerkesztőségi cikke három okot említ a névváltásra: kiderült, hogy nem kell hozzá lézer, mert hasonló beállítású LED-ekkel is dolgoztak; senki sem tudta pontosan megmondani, mit jelent a „kis”; és a fény nemcsak serkenthet, hanem lassíthat is biológiai folyamatokat. Innen az újabb név, rövidítve PBM (Hamblin).
Hogy a fény hogyan hat a sejtekre, az külön téma: olvasd el, hogyan működik a vörösfény-terápia.
Miben más a mai LED-panel, mint Mester lézere?
Mester egyetlen lézersugárral dolgozott. A Smart Series panel elülső felületén hat hullámhosszon világító LED-ek sorakoznak – 610, 630, 660, 810, 830 és 850 nm –, két külön vezérelhető csatornán: vörös és közeli infravörös. A kettő közti különbséget a közeli infravörös és vörös fény összevetése mutatja be.
A Smart Small az arcodra, a nyakadra és a válladra való, a Smart Medium 60 cm magas, és eléri a hátadat vagy a lábadat; a vörösfény panelek között minden méretet megtalálsz. Paneljeinket partnergyártónk készíti a RedLightMed specifikációja és az európai (CE) követelmények szerint, és minden készüléket Magyarországon ellenőrzünk.
Csukd be a szemed, vagy viselj védőszemüveget – minden csomagban találsz egyet.
Nem ajánlott 12 év alatti gyermekeknek, szoptatás alatt, valamint epilepszia, ismert daganatos vagy áttétes betegség és fényérzékenység esetén. Terhesség alatt csak orvosi konzultáció után használd.
Források
Mester E, Szende B, Gärtner P. The effect of laser beams on the growth of hair in mice [in German]. Radiobiol Radiother (Berl), 1968. PubMed 5732466
Chung H, Dai T, Sharma SK, Huang YY, Carroll JD, Hamblin MR. The nuts and bolts of low-level laser (light) therapy. Ann Biomed Eng, 2012. PubMed 22045511
Hamblin MR. Photobiomodulation or low-level laser therapy. J Biophotonics, 2016. PubMed 27973730
Whelan HT, Smits RL, Buchman EV, et al. Effect of NASA light-emitting diode irradiation on wound healing. J Clin Laser Med Surg, 2001. PubMed 11776448
