A kutatások főleg a bőrnél, az edzésnél és a hajnál vizsgálják a vörösfény-terápiát, emellett a biztonságát és azt, hogyan hat a fény a sejtekre. Sok vizsgálat kicsi, és az otthoni panelektől eltérő eszközt használ, ezért mindegyiknél nézd meg a beállításokat és a fény mennyiségét. Otthon a panelt 8–50 cm-ről használd, alkalmanként 10–30 percig, egy testtájon legfeljebb napi 30 percig.
Hogyan érdemes olvasni egy vörösfény-terápiás vizsgálatot?
Először a vizsgálat típusát nézd meg. A randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) a fényt kapó csoportot egy kontrollcsoporthoz hasonlítja, jó esetben olyanhoz, amely színlelt fényt kap, így senki sem tudja, ki melyik csoportba került. A szisztematikus áttekintés sok vizsgálatot gyűjt össze, és mérlegeli a minőségüket; a metaanalízis az eredményeiket is összesíti. A sejt- és állatkísérletek abban segítenek, hogy megértsük, hogyan hat a fény, de az emberekről keveset mondanak.
Utána a fény mennyiségét nézd: a hullámhosszt, a fényintenzitást (felületre jutó fényteljesítmény), az alkalom hosszát, a távolságot és az alkalmak számát. Az alábbi két tanulmány megmutatja, miért számítanak ezek a részletek. Az otthoni rutinhoz olvasd el, milyen gyakran érdemes használni a vörösfény-terápiát.
Végül az eszközt. Sok vizsgálatban lézerszondát, a bőrre helyezett LED-fejet vagy sisakot használtak, nem távolabbról világító panelt. A Smart Small és a Smart Medium panel fényintenzitása 132, illetve 141 mW/cm² 15 cm-ről (spektrométerrel mérve), ezért egy vizsgálat beállításai nem vihetők át egy az egyben. Partnergyártónk készíti őket a RedLightMed specifikációja és az európai (CE) követelmények szerint, és minden készüléket Magyarországon ellenőrzünk.
The dark art of light measurement: accurate radiometry for low-level light therapy (Hadis MA et al., Lasers Med Sci, 2016). A 2014–2015-ben megjelent 74 fényterápiás tanulmány 73%-a nem írta le, hogyan mérték a fényt, és a gyártó által megadott értékekre hagyatkozott.
Biphasic dose response in low level light therapy (Huang YY et al., Dose Response, 2009). Az áttekintés a kétfázisú dózisválaszt írja le: a kisebb fénymennyiség gyakran jobb hatást ért el, mint a nagyobb; és rámutat, hogy a sokféle lehetséges beállítás miatt negatív és pozitív eredményű vizsgálatok is születtek.
Mit vizsgáltak a kutatások a bőrnél?
A LED-fénynél a bőr az egyik legtöbbet kutatott terület, részben azért, mert a ráncok, a bőr érdessége és a kollagénsűrűség mérhető. Az alábbi két vizsgálat a saját résztvevőinél mért változásokról számol be, az áttekintés pedig azt mutatja meg, mennyire erős összességében a bőrrel kapcsolatos bizonyíték. Hogy hogyan illeszthető a vörösfény a bőrápolási rutinba, azt a mire jó a vörösfény-terápia, és hogyan használd című cikkünk mutatja be.
A prospective, randomized, placebo-controlled, double-blinded, and split-face clinical study on LED phototherapy for skin rejuvenation … (Lee SY et al., J Photochem Photobiol B, 2007). 76 ráncos arcbőrű felnőtt az arca egyik felén kapott 830 nm-es, 633 nm-es, mindkét fajta vagy színlelt fényt heti kétszer, négy héten át; a vizsgálat és a háromhónapos utánkövetés alatt a fényt kapó csoportokban legfeljebb 36%-kal csökkentek a ráncok, és legfeljebb 19%-kal nőtt a bőr rugalmassága a kiinduló értékekhez képest.
A controlled trial to determine the efficacy of red and near-infrared light … (Wunsch A, Matuschka K, Photomed Laser Surg, 2014). 136 önkéntesből 113 kapott vörös (611–650 nm) vagy széles spektrumú (570–850 nm) fényt; 30 alkalom után a fényt kapó csoportoknál jobb lett az arcbőr, csökkent a bőr érdessége és nőtt a kollagénsűrűség, a fotók vak értékelése pedig a fény nélküli 23 fős kontrollcsoporttal szemben nekik kedvezett.
Light-emitting diodes in dermatology: a systematic review of randomized controlled trials (Jagdeo J et al., Lasers Surg Med, 2018). Az áttekintés 31, a bőrön alkalmazott LED-fénnyel végzett RCT-t elemzett, és egyetlen alkalmazásnak sem adta a legjobb ajánlási fokozatot (a legjobbak B, a többiek C vagy D fokozatot kaptak); gyenge pontként a 20 főnél kisebb mintákat, a hiányzó vakosítást vagy színlelt fényes csoportot és az eltérő beállításokat említi.
Mit mérnek az edzésről és a regenerációról szóló vizsgálatok?
A sportkutatások a teljesítményt mérik, például az ismétlésszámot, a kimerülésig eltelt időt és a maximális erőt, valamint az edzés okozta izomkárosodás vérben mérhető jelzőit, például a kreatin-kinázt. A legtöbb vizsgálatban lézer- vagy LED-szondát helyeztek közvetlenül az izomra. Hogy ezek az eredmények hogyan viszonyulnak a bizonyítékok korlátaihoz, arról a működik-e a vörösfény-terápia című cikkünk szól.
Effect of phototherapy (low-level laser therapy and light-emitting diode therapy) on exercise performance and markers of exercise recovery: a systematic review with meta-analysis (Leal-Junior EC et al., Lasers Med Sci, 2015). 13 elfogadható minőségű RCT közül 12-ben edzés előtt alkalmazták a fényt; a placebóhoz képest 5,47-tel nőtt az ismétlésszám és 4,12 másodperccel a kimerülésig eltelt idő, a kreatin-kináz eredményei viszont túlságosan eltértek ahhoz, hogy összevonják őket (16 összehasonlításból 13 volt kedvező).
What is the best moment to apply phototherapy when associated to a strength training program? A randomized, double-blinded, placebo-controlled trial (Vanin AA et al., Lasers Med Sci, 2016). 48 férfi egy 12 hetes erőedzésprogram során minden edzés előtt és/vagy után fényt és/vagy placebót kapott; a fényt előtte, placebót utána kapó csoportnál nőtt a legtöbbet az erő a lábnyújtás és a lábtolás tesztjében.
Photobiomodulation in human muscle tissue: an advantage in sports performance? (Ferraresi C, Huang YY, Hamblin MR, J Biophotonics, 2016). Az áttekintés 46 vizsgálatot dolgozott fel 1045 edzett, edzetlen és élsportoló résztvevővel, és az edzés előtt vagy után használt fénybeállításokat aszerint csoportosítja, hogy volt-e hatásuk a teljesítményre és a regenerációra.
Mit vizsgáltak a kutatások a hajnál?
A hajjal foglalkozó vizsgálatok többnyire sapkát vagy sisakot tesztelnek, amely a fejbőr közelében tartja a lézereket vagy LED-eket, és egy megjelölt bőrfelületen számolják a hajszálakat. Ezek az eszközök sokkal közelebb vannak a bőrhöz, mint egy panel, és csak a fejbőrt világítják meg.
The growth of human scalp hair mediated by visible red light laser and LED sources in males (Lanzafame RJ et al., Lasers Surg Med, 2013). 44 androgenetikus alopéciás (örökletes hajritkulású) férfi otthon, minden második nap, 16 héten át 655 nm-es lézereket és LED-eket tartalmazó sisakot vagy ugyanolyan kinézetű placebóeszközt használt; a 41 végig résztvevő közül a fényt kapó csoportban mintegy 39 százalékponttal jobban nőtt a hajszálak száma, mint a placebócsoportban, mellékhatást nem jelentettek.
Photobiomodulation therapy with different wavebands for hair loss: a systematic review and meta-analysis (Zhang Y et al., Dermatol Surg, 2022). A metaanalízis 36 vizsgálatot (966 résztvevő) dolgozott fel, és külön elemezte az ultraibolya, a vörös és az infravörös fényt; minden elemzés a fényt kapó csoportnak kedvezett, a szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a korábban közölt hatások nem voltak egységesek.
Mit mondanak a kutatások a biztonságról és a szemről?
A biztonsági kutatások a bőrön jelentkező mellékhatásokat és azt vizsgálják, mennyi fényt bír el a szem. A szemről szóló vizsgálatokat részletesebben a biztonságos-e a vörösfény-terápia a szemnek című cikkünk mutatja be.
Safety of light emitting diode-red light on human skin: two randomized controlled trials (Jagdeo J et al., J Biophotonics, 2020). Két dóziseszkalációs RCT-ben (60, illetve 55 egészséges felnőtt) a résztvevők alkarját vörös LED-fény vagy színlelt fény érte heti háromszor, három héten át; súlyos nemkívánatos esemény nem fordult elő, nagy dózisoknál 3 résztvevőnél jelentkezett hólyagosodás vagy tartós bőrpír, és a sötétebb bőr érzékenyebb volt a fényre.
Red light instruments for myopia exceed safety limits (Ostrin LA, Schill AW, Ophthalmic Physiol Opt, 2024). Két kis teljesítményű, vörös lézeres eszközt mértek meg, amelyekbe gyerekek néznek bele a rövidlátás lassítására; 3 perc folyamatos belenézés megközelítette vagy túllépte a retina biztonságos expozíciós határértékét.
Csukd be a szemed, vagy viselj védőszemüveget – minden csomagban találsz egyet.
Nem ajánlott 12 év alatti gyermekeknek, szoptatás alatt, valamint epilepszia, ismert daganatos vagy áttétes betegség és fényérzékenység esetén. Terhesség alatt csak orvosi konzultáció után használd.
Hogyan magyarázzák a kutatók a fény hatását a sejtekre?
A működés még vita tárgya: az áttekintések hipotéziseket írnak le, nem lezárt tényeket. A vörösfény működéséről szóló cikkünk lépésről lépésre bemutatja őket.
Mechanisms and mitochondrial redox signaling in photobiomodulation (Hamblin MR, Photochem Photobiol, 2018). Az áttekintés a mitokondriumokban található citokróm-c-oxidázt nevezi meg a vörös és a közeli infravörös fény fő elnyelési helyeként, azzal a hipotézissel, hogy a fény leválasztja róla a hozzá kötött nitrogén-monoxidot; azt is megjegyzi, hogy az egészséges és a stresszelt sejtek látszólag ellentétesen reagálhatnak.
What lies at the heart of photobiomodulation: light, cytochrome c oxidase, and nitric oxide – review of the evidence (Quirk BJ, Whelan HT, Photobiomodul Photomed Laser Surg, 2020). Az áttekintés szerint eddig nem sikerült megbízhatóan kimutatni a fény hatását a citokróm-c-oxidázra, és a nitrogén-monoxid felszabadulását javasolja a hatás magyarázataként.
Effect of wavelength and beam width on penetration in light-tissue interaction using computational methods (Ash C et al., Lasers Med Sci, 2017). Egy többrétegű bőrmodellen végzett, 300–750 nm-t lefedő számítógépes szimulációban a behatolási mélység a hullámhosszal együtt nőtt; a 750 nm-es fény körülbelül 1%-a jutott el ≈5,4 mm mélyre. A hosszabb, közeli infravörös hullámhosszakat nem modellezték.
